Nem értem!


Vagyis kis részben értem, de teljesen akkor sem!
Az X generáció sarja vagyok. Az én generációm taposta ki az utat annak az online világnak ami ma a kezünkben van és mégis ez az a generáció ami internetes nomád kezd lenni! Introvertált, közönyös és passzív.
Pedig a mai 35-45 korosztály az akinek köszönhető az internet mai arca!
Bezony!
Annak idején a 90-es évek internete egy mai szemmel minősíthetetlen, majdhogynem a klasszikus TÉVÉS TELETEXT számítógépes verziója volt.
Otromba grafika, gagyi betűtípus, kb 32 szín és fénykép nélküli siteok. 
Aztán az oldalak egy kicsit átláthatóbbak, rendezettebbek, harmonikusabbak lettek de kb ennyi. A közösségi média előtt a chatoldalak domináltak, a Facebook csoportok elődei pedig a tematikus chat szobák voltak.
Kicsit egyhangú volt, de nagyon nem bántuk. Tízes éveink végén, húszas éveink legelején nem érdekeltek bennünket a hírek, így a siteok dizájnja huszadrangú volt, a chat oldalakra meg azért jártunk amiért azok létrejöttek, csevegni ismeretlenekkel akik hasonlóan hülyék mint mi magunk vagy azonos az érdeklődési körünk. Senkit nem érdekelt még ekkor a fájlátvitel, webcam és egy sor "haszontalan fícsőr" csak csevegni akartunk.
A betárcsázós internet nappal megfizethetetlen volt, este 8 után lett vállalható díjszabása ami utólag belegondolva mocskos drága volt.
Este 20:00 órától "csak" 160Ft/kapcsolódás volt az ára, ami a napközbeni 15Ft/perchez képest szinte ingyen volt, de a 2001-es 160Ft mai áron 400Ft/kapcsolásra jön ki ami egy bánatosan lassú 56Kbps sebességű netért ami éjszakánként akár 2-10 alkalommal is ledobott elég drága! Átlag 3 szétkapcsolás az megvolt, ezzel lehet számolni, de amúgy ennél rosszabb volt az arány. Szóval 3x160Ft vagyis majdnem egy 500-as volt ami mai áron 3x400Ft az 1200/éj egy 56K netért, miközben ma 100Mbps-re is húznánk a szánk még akkor is ha egy teljes nap 24óra kerülne ennyibe.
Így csak éjszaka tudtunk neten lógni és lógtunk is! Aki nyitott volt az új dolgokra az netezett és aki netezett az másnap kifolyt szemekkel ült az iskolapadban, mert hétfőtől péntekig 20:00-05:00-ig volt a "kedvezményes időszak" az online csacsogásra
Ment ez egy darabig, de az évek teltek és kezdtük úgy érezni egy idő után, hogy ez így uncsi és ezzel párhuzamosan az új idők szavát hallva a "megfizethető" árú korlátlan internetek elkezdték felütni a fejüket.
Ez az én generációmnak köszönhető!
Nemhogy a nagyszüleink, de még a szüleink sem értették teljesen, hogy mi az az internet, nagyon nehéz volt nekik elmagyarázni! A kis testvéreink pedig babáztak és matchboxot tologattak ekkoriban.
Mi X-GEN-ek erőszakoltuk ki az olyan nagy nevektől mint a MATÁV, T-mobil, UPC, stb a korlátlan netet, mert látták, hogy a Freestart már annyira a határokig ki lett maxolva, hogy nem lehetett új fiókot regisztrálni rá, a regisztrált felhasználók pedig annyira kimaxolták az éjszakai időszakot, hogy a vége felé már csak 8-10 szétkapcsolással tudták felosztani az internetet a felhasználók között, de ez már az eleve korlátozott lehetőségeket rejtő, a kezdetektől fogva lassú és ekkorra már végképpen elavult betárcsázós internet felhasználói élményét szinte a nullával tette egyenlővé.
Már nem volt elég az 56K és kevés volt az este 8-tól reggel 5-ig netezés. Még többet és gyorsabbat akartunk!
Így a 2000-es évek elejére minden jelentősebb szolgáltatónak lett egy saját fantázia nevű internet csomagja: Chello, ADSL, Axelero, Invitel stb.
A 0-24 internettel párhuzamosan elkezdtek nőni az igények is! Már nem volt nekünk elég a chat.hu-n lógni egész éjszaka és nem értük be azzal, hogy küldtünk néhány üzenetet a net nélküli barátainknak az ingyensms.hu oldalon keresztül.
Első üde színfolt volt az MSN messenger terjedése. Ekkoriban az ára miatt lassan, de elkezdtek terjedni a digitális fényképezőgépek és MSN tudtuk küldeni egymásnak a fotókat, ezzel egyszerre gombamód nőttek ki a digitális pusztából az egyre fiatalosabb weboldalak, mert sok befektető ráérzett, hogy megjelent egy generáció akinek igénye van fiatalos, színes, interaktív weboldalakra.
Felsorolni is nehéz a rengeteg oldalt akik tulajdonosai mind akartak egy szeletet a tortából ezért a korabeli határokat feszegetve hoztak létre jobbnál jobb oldalakat, de nem lövök nagyon mellé ha csak az alábbiakat sorolom fel:
iwiw, myvip, carstyling, milgram, hotdog, teveclub, ebnevelde, honfoglaló, stb csak a legfontosabbakat említve, de biztos sokatoknak most mellényzsebből beugrott még 1-2 site ami nincs a listán ami jó volt.
És innentől elkezdtünk digitális életet élni.
Minden olyan idő amit nem suliban, ágyban vagy haverokkal töltöttünk (mert azért a valóságos emberi kapcsolatokat nem áldoztuk fel a digitális álomvilág oltárán) az a gép előtt telt.
Az MSN már automatikusan ment ahogy benyomtuk a gépet, közben a chaten vadásztunk új ismerősökre, petrolheadekkel csevegtünk a carstyling fórumokon, megetettük a tevénket a teveclubon, személyre szabtuk a hotdog profilunkat, társat próbáltunk keresni a rátalálka.hu oldalon és elkezdtünk megismerkedni a MÉM fogalmával a szanalmas.hu és napiszar.hu oldalakon. Az MSN funkcióknak hála gifeket, url-t, fényképet, videót, mp3-at és fájlokat osztottunk meg egymással. Ha lassan, korlátozottan és nehezen is, de látszott a vége a "kiírom CD-re és hétvégén átviszem" szívásokkal teli korszaknak, elkezdődött a "ezt a számot kerested?" féle zene átküldés és a "ezt figyeld!" típusú fájlátvitel.
Ha ennek mind a végére jutottunk (és biza jutottunk!) akkor startlap játékokkal ütöttük el az időt amíg vártuk, hogy a közismert MSN figyelmeztető hanggal párhuzamosan a monitor jobb alsó sarokban előugró figyelmeztető buborékban valami kedvelt személy neve jelenjen meg. Ha az illető esetleg a szerelmünk volt akkor az olyan öröm volt amihez a lottónyeremény csak játék monopoli pénz.
Így teltek a 2000-es évek, a szükségleteken és kötelességeken kívül NON STOP online még betegen is.

Aztán a 10-es évek elején elkezdett valami megváltozni. Mindenki átvándorolt a Facebookra ami tulajdonképp letarolta a teljes magyar internetet, de utána már nem volt semmi ugyan az...
Fura, mert elméletileg ez a centralizáció csak jobbá kellett volna, hogy tegye, hiszen eddig fel volt osztva, hogy ki hol elérhető: volt aki csak Emailben, volt aki csak chaten, carstylingon, hotdogon, MSN-en itt ott és amott. A Facebook központosításával megszűnt az, hogy minden gép előtt töltött időnk arra ment el, hogy különböző oldalakra beírtuk a felhasználó név / jelszó kombót és csekkoltuk, hogy az a maréknyi ember aki csak ott elérhető az most online e.
Sajnos nem így lett.
Elindult egy színvonalbéli zuhanórepülés...
Biztos emlékeztek mekkora szívás volt a 2000-es évek elején úgy ismerkedni, hogy le kellett írni magad: 178cm magas mennyi kiló, ilyen haj, olyan szem, ez a póló, az a nadrág, ilyen zene, amolyan fülbevaló, stb BlaBlaBla.
Aztán ha egy ismerős ismerősének az ismerőse vett egy digitális fényképezőgépet akkor könyörögve elhívtuk magunkkal ahova épp mentünk, lövettünk vele néhány képet amit hazaérve kiírt CD-re (mely CD írás ekkoriban űrtechnológia volt kb) vagy Flopyn adta oda és akkor utánna azt küldtük a chates kiszemeltnek.
A Myvip és hotdog korszak fénykorára már lett mindenkinek fényképezős mobilja melynek megfizethető módját a mára a sok mással együtt megszűnt SonyEricsson hozta el és nyomattuk a képeket magunkról a strandon, haverokkal, zabálás, szarás, ivás közbe.
A 10-es évekre ez megszűnt! Rákerestél a Facebookon egy ismerősre és kb 2 fotó volt róla: egy ahol a tábortűz túloldalán részegen röhög a félhomályban éjszaka és egy ahol valami 20 fős csapat hátterében van megjelölve ahol csak a feje búbja látszik ki.
Kb ilyen volt a srácok profilja, a lányok pedig a "pózolj babával" korszakukat élték. Itt nem volt feltétel, hogy a saját gyereke legyen, lehetett bárkié, az volt a lényeg, hogy legalább 255 fotó/nap adagban hízzon a "kicsike szerelmem" album ahol a gyerek alszik, zabál, cumizik, bőg, stb.
A tízes évek elhozta a digitális térbe az agyrémet is: a féltékenységet!
A 2000-es években a kutyát nem érdekelte, hogy kivel csacsogsz, pedig akkor tétje is volt, mert randi után hazamentél (hisz a szülőkkel laktál) simán ráhazudtad, hogy "lefekszem aludni" aztán "Szekszíbéjbe0099" néven szexchateltél a "kikapom_ÉS_beteszem_20cm" nevű pasival a chaten éjjeleken át.
Aztán mikor már együtt éltél azzal akit a szíved választott akkor már hirtelen illegális és aggodalomra okot adó lett az is ha a facebookon valid emberrel váltottal pár szót, például Kovács József nevű, rendes, fényképes felhasználóval akivel soha nem volt köztetek semmi, mert nem volt meg a kémia, most meg végképp nem is lehetne, mert Jóska időközben kiköltözött Németországba, te pedig szültél már 2 gyereket a jelenlegi párodnak, szóval esélytelen az egész, de mégis rengeteg lány kezdett el nem válaszolni a kedves, nosztalgikus hangulatú üzenetekre, mert apa a magabiztos, önmagát sármosnak és legyőzhetetlennek képzelő "győztes farkas" kétségbeesve tiltotta le a csajt minden létező férfi ismerőséről, legyen az volt osztálytárs, gyerekkori szomszéd vagy évfolyamtárs.
Rengeteg szép ismeretség veszett el a féltékenység viharos tengerén 2010-2020 között. Az ember már nem is mert ráírni az ellenkező nemre még a legártalmatlanabb szándékkal sem, mert a gádzsinak olyan fejmosást tartott az önmagát oroszlánnak képzelő pindúrkandúr, hogy inkább nem akart az ember ebbe belekeveredni csak azért, hogy leírjuk neki:
"Szia! Emlékszel Marika nénire a kis trafikból? Képzeld, múlt héten meghalt, a trafikot pedig az unokái eladják! Kár! Milyen sokat jártunk oda gyerekként!"
Húúú öregem, mennyi ilyen és ehhez hasnló üzenet lett megválaszolatlan és tuti, hogy nem azért mert felnőtt fejjel már szarta le Marikanénit, hanem azért mert a pali kiverte a balhét, hogy "Ki az a Zoli és miért neked ír Marikanéniről??"
Ennek köszönhetően teljesen felhígultak az emberi kapcsolatok! Rengeteg tiltás, fiók törlés, korlátozás lett, akik pedig megmaradtak a baráti listán azokkal már nem lehetett csevegni, max csak a feltöltött családos/esküvős fotó alá írt jókívánságokkal.

Hogy állunk ma?
Szégyen vagy sem, szüleink és nagyszüleink leköröztek bennünket. Ők most aktívan használják a közösségi médiát, posztolnak, kommentelnek, üzeneteket írnak, recepteket, mémeket, videókat osztanak meg egymással online míg mi az úttörő X-GEN passzív tartalomfogyasztóvá degradálódtunk.
Mindenki nézi a kedevenc youtube csatornáját vagy TIKTOKkerét és kb ennyi.
Hiába írsz rá egy kedves, nosztalgikus gondolattal a másikra, legyen az férfi vagy nő, jó eséllyel egy leterelős 1 mondatos választ kapsz rá, de legtöbbször azt sem.
Ha felraksz magadról valamit akkor mostanában a legjobb ismerőseid sem lájkolják, még olyan dolgot sem mint egy esküvő, gyermek születése, egy fantasztikus álomutazás.
Közönyös, rideg lett ez a generáció. Míg az Y folyamatosan fossa ki magából a fotókat és a videókat, a BabyBoom GEN pedig recepteket és unokás fotókat rak fel mindenhová és kommentelnek mindent amit ismerőseik raknak fel, addig a mi generációnk aki még arról is 28 fényképet rakott fel ha elment szarni (emlékeztek a 2000-es évek WC tükörszelfi korszakra?) mára teljesen kiégett.
Online kialakult barátságok, osztálytársak, szomszédok, kolegák, baráti társaságok, szerelmek és távoli rokonok kapcsolata tűnt el a közöny miatt úgy mint ahogy azok a weboldalak ahol éjszakákat lógtunk...
Azok közül a siteok közül amiken tömegesen lógtunk éjszakákon át, mára a háromnegyede eltűnt, megszűnt és bizony magával vitték a sírba azt az online közeget, szellemiséget ami miatt ez az egész annyira jó volt.
Beléptem nemrég a myvipre és teljesen kihalt, szinte már fájdalmasan, mint Csernobil mellett Pripjaty, időkapszula lett az oldal.
Sok ismerősöm, 3-4 kapcsolatával ezelőtti lánnyal/pasival pózol a fotókon és a legfrissebb inetrakció is 13 éves MyvipÁgitól.
Amilyen üres és kihalt lett az az oldal, olyan megüresedett, felszínes lett minden emberi kapcsolat ma.
Hiába írsz rá valakire, hogy "Sziaaa! Képzeld hallottam vagy láttam valamit amiről eszembe jutottál és gondoltam rád írok! Mi van veled?" erre legjobb eséllyel is egy "Szia minden rendben! Veled?" választ fogsz kapni ami után már több üzenet nem fog érkezni abban az évben és ha nagyon forszírozod a dolgot akkor csattan a tiltás.
Ha valaki ma kedvesen rád ír az már Creepy...
Persze tisztelet a kivételnek, de azért merek általánosítani, mert ha megkérdezik tőled, hogy milyen színű a tűzoltóautó akkor rávágod, hogy piros!
Pedig ha nagyon szőrszálhasogatóak akarunk lenni akkor nem, mert kék a szirénája, fekete a gumiabroncsa, sárga az irányjelzője, fehér a felirat rajta szóval nem csak piros de mivel a nagy része az így rávágod az 5 betűs színt mint választ.
Ugyan így: nem minden 35-45 ignorál mindent és mindenkit, de általánosságban elmondható, hogy sajnos ez a jellemző.
Persze vannak megható kifogások: munka, család, ház körüli teendők, csak, hogy a három legelcsépeltebb közhelyet említsem! Aha... Nézzük már meg ugyan ezeknek az embereknek a képernyőidejét, mert nagy tételben mernék rá fogadni, hogy több óra/nap! Akkor viszont nem ideje nincs a sok teendő miatt, hanem csak szimplán nem érdekli a másik ember.
Csendben lapozgatja a tiktokot meg az instát akár éjszakába nyúlóan, hosszú órákon át, aztán ha valaki ír egy kedves mondatot akkor szegény épp akkor fogy ki az időből...
Ilyenkor meg annyira nehéz nem boomernek lenni aki könnyes szemekkel "régen minden jobb vóóóót" mantrát dünnyögve emlékszik vissza a betárcsazós internetre amikor minden korlátozottabb, grafikailag gagyibb és puritánabb volt de az emberek legalább emberek voltak és még az ismeretlenek is szívesen visszaírtak neked egy random chatszobában, az ismerőseid pedig ekkor még úgy tűnt, soha el nem pártolnak mellőled.